Ugrás a medencébe

elmélkedés Szentháromság Vasárnapjának szentírási szakaszaihoz

Kéz kinyújtva, tenyér egymásra téve, kar fül mellett, majd nagy lendület és előre! Magával ragadó, ahogy az úszók belevetik magukat a medencébe. Kecsesen buknak alá, hogy egy hosszúra nyújtott siklást követően a vízfelszínt elérve hozzákezdjenek a tempózáshoz. Ilyen grandiózus ívet ír le az emberiség történelme, amint a szerető Isten hívására elrugaszkodik a medence szélétől, hogy felfedezze Isten igazi arcát. "Kutasd a régi időket, amelyek előtted voltak, attól a naptól kezdve, hogy Isten embert teremtett a földre! [...]

erős kézzel és kinyújtott karral, nagy csapásokkal" vezetett Téged az Úr,

"hogy sokáig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened neked ad örökre!" (Vö. MTörv 4,32a.34b.40c) Belénk ivódott az eredeti bűn nyomán a félelem, hogy a nagyobb az elnyom, a hatalmas bánt. Vágyott szabadságunk és boldogságunk ezért csak akkor elérhető, ha elrugaszkodunk zsigeri beidegződéseinktől: "nem a szolgaság lelkét kaptátok ugyanis, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el. [...] A Lélek maga tesz tanúságot lelkünkben, hogy Isten gyermekei vagyunk." (Vö. Róm 8,15a.16) Belevetjük hát magunkat a Szentháromság szeretet-áramlásába, hogy ő irányítson minket szabad tempózásra. Magunktól ott álldogálunk a medence szélén, sóvárgunk úszni a szeretet-áramban, mégis görcsösen inkább megszokott félelmeink korlátjába kapaszkodunk. Ám azoknak, akik kételkednek és a medence szélén állnak, ezt mondja az Úr: Bízzátok magatokat rám! "Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön." Merüljetek alá a keresztségben minden nemzettel "az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében", bukjatok alá az ő szerető jelenlétébe, mint egy második anyaméhbe, hogy mire ismét a felszínre jöttök, és Isten a fogadott fiak életére újjászül titeket, átjárjon benneteket az isteni személyek közti szeretet ajándékozása és elfogadása, és a bennem való szabad mozgás kilazítsa belőletek mindazt a görcsöt és félelmet, ami akadályozza boldogságtok. "És íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig!" (Vö. Mt 28,17-20)

Íme, vágyaink netovábbja! Ugrás a medencébe!